Na most értem haza Queenslandről, úgyhogy most pihenek egy kicsit, mielőtt elmegyek dolgozni. De nyugi, sok kalandban volt részünk, amiket nem hagyok leíratlanul! Addig is Boldog Új Évet Nektek! (B.Ú.É.N.)
Peti küldte ezt a CSEMEGÉT, épp az IMÉNT! :D Ez a kedvenc karácsonyi nótám; (PONTOSVESSZŐ!) azt hiszem 1986 óta. De mivel az eredeti verzió nem lenne túl érdekes, álljon itt inkább egy nagyon elmebeteg átirat. Literal, azaz az énekes elénekli, hogy mit lát a képernyőn. :) Tekintsétek egy kis karácsonyi jókedvért!
Hát itt aztán semmilyen karácsonyi hangulat nincs! :(( Eddig se volt, de így 24-én ez már mégiscsak felháborító! Ettől egy kicsit elszontyolodtam reggel, de aztán azt csináltam, ami mindig megoldja minden problémámat: elmentem szörfözni Bra-ra :) Ma szerintem mégegyszer kimegyek délután, csak előtte benézek a városba, hogy csináljak egy-két fotót az ünnepi készülődésről. Na csumpi!
Na, ez itt a kert! - szintű videókat sikerült készítenem. Ha nem halnátok bele az iszonyatosan túllőtt színeken, meg a rettenetes operatőri munkán, akkor az unalom miatt vágjátok fel az ereiteket. Szigorúan akartam vágni, hogy ne legyen unalmas, de rájöttem, hogy ha szigurúan vágok, akkor 4mp-es videót kaptatok volna csak (a baglyosat :) Koppány! Itt a zárójel bezárva! --> )
Na akkor lássuk a medvét! Hahhahahaaha! Érted?!! Hogy vadaspark meg medve!! Hú de vicces ez, ŐRÜLET! Az első (hosszú, kb. 10 perces) videjó a Featherdale vadasparkban készült. Szigorúan állat-mániásoknak, amatőr ornitológusoknak, és mazochistáknak!!
A második videó a Blue Mountainsban készült. Gyakorlatilag klasszisokkal jobb, mint az előző videó, mert -bár a minősége még szarabb, és a témája is unalmasabb- sokkal-sokkal rövidebb annál!
Na ha valaki végigszenvedte a videókat, hibáztassa Svarcit nyugodtan, ugyanis az ő segítsége nélkül nem tudtam volna elfogadható méretűre konvertálni a videókat! :)
Az előbbi egy vadaspark, az utóbbi meg a Nagy Vízválasztó keleti vonulata, ezeket látogattuk meg a minap. Csináltam egy csomó fotót, ott vannak megjegyzések, abból nagyjából összeáll a sztori, ide nem írok most többet:
Kérdés: Mi a közös az alábbi cégek alkalmazottaiban? - British Airways - MALÉV - Sydney Buses
Válasz: MINDEGYIKNEK EGYENKÉNT A KURVAANYJA!!!
Ömlik az eső, ezek a köcsögládák meg sztrájkolnak, de úgy, hogy az egész városban EGYETLENEGY busz nem jár!!! Nem is tudom hogy mentem vona dolgozni, ha nem lenne kocsink, és a Peri nem töltötte volna a fél napját azzal, hogy egyszer engem, egyszer Petit, egyszer meg Andreát hozza-vigye a vonatállomásra Bondi-ra. Persze az egész város összes utcája egy helyben áll... A másik két vállalat proletárjainak meg van pofája KARÁCSONYKOR sztrájkolni, hogy a csórikámék ne tudjanak hazamenni a szeretteikhez úgy, hogy közben annyi pénzt keresnek mint a szemét! Rohadjon meg az ilyen! Ha nem tetszik a meló, akkor húzzál haza anyádba, van másik 100 jelentkező a helyedre!!
Ma egész nap 33 fok volt, eszetlen meleg, egy felhő sem volt az égen. Aztán most éjszakára (23:43 van épp) lehűlt - a weather.com.au szerint egészen pontosan 31,6 fokra :))))) Gyanús volt, miközben a filmet néztük, hogy a szokásosnál melegebb van, aztán kimentem a teraszra hogy megnézzem mi a szitu, és megcsapott a még sokkal durvább meleg. A helyzetet javítja, hogy kb. egy órája esik az eső (nyilván ettől hűlt le a kellemes 31 fokra az idő...), tehát konkrétan gőzfürdő van kint. Az összes ablak be van csukva, hogy kint tartsa a meleget. Gondolom, most nem tudtok nagyon együttérezni velünk, de hát itt ez van.
Na, ma elég megrendítő élményeim voltak, úgy is mondhatnám, hogy a második születésnapom a mai. Ha nem lett volna a sílisftes eset 14 éves koromban, meg nem lett volna a Hagyó tanyáján a másik vicces eset, meg még néhány egyéb komolyabb, amire már nem is emlékszem :) Szóval a mai kb. kilencedik születésnapom... Hogy el ne felejtsem, megírom a mai történetet mindjárt, de ti nem fogjátok olvasni, egészen az utolsó napig, mielőtt haza nem megyek, hogy az aggódósabbak ne aggódjanak folyamatosan. Annyit elmondok, hogy hajam szála sem görbült, és később kiderült, hogy nem is voltam direkt életveszélyben, csak én voltam benne biztos :)) Inkább lássunk valami könnyedebbet! Itt egy lista, ami azt mutatja, hogy a különböző internetes keresők segítségével hogy jutottak el hozzám az olvasók - azaz hogy mik voltak a legnépszerűbb keresőszavak, pirossal megjelölve a személyes kedvencek (amasfelevesnyar különböző permutációit kivettem, mert az nem túl izgi):
Ennyi ideje jöttem ki. Leírhatnám, hogy mi a jó, meg mi a szar, meg hogy mi hiányzik otthonról legjobban, de nem teszem. Igazából nem is írok semmit, aki olvassa a blogot, annak nagyjából összeáll. Aki meg nem, annak meg úgyis mindegy :) Úgyhogy inkább alszom, reggel megyek szörfözni Zolival. Ja tényleg, egy képet mégiscsak kirakok. Vannak SMS-ek, amiket az ember soha nem töröl ki a telefonjából. Ez pl. ilyen: :)
Ha valaki ANNYIRA szatyorban él, hogy nem tudja, mi a vombat definiciója, az vésse jól az eszébe: "Az egy ilyen kis szőrös állat, ami úgy csinál, hogy nyüsz-nyüsz"!
Hihetetlen boldog vagyok! Úgy érzem, vége a keresésnek, most tényleg megtaláltam életem párját! Alig találok rá szavakat, de azért megpróbálom jellemezni Őt: Csodálatos alakja kecses, vékony, mégse göthös. Gyönyörű vonalai miatt mozgása szinte légiesen könnyed, elegáns, és fürge, mint a gazelláé. Apró termete ellenére biztonságban érzem vele magam, főleg azért, mert amikor szorosan összesimulunk, sokkal könnyebben nyomom a víz alá!! Igazi kezes bárány, minden gondolatomra azonnal reagál, nem nehézkes, nem lomha. Ő a leggyönyörűbb azok közül, akiket próbáltam, nem hiába szeretné Zoli is magáévá tenni, de nem adom el neki!!! :)
A Trónörökös: (Azóta persze átszereltem már rá a szép új piros pórázomat) Amúgy tényleg egyszerűen hihetetlen különbség a Trónkövetelővel szörfözni. Már ha sikerül egyáltalán felállnom rá :) Mivel a vízkiszorítása kb. fele A Cárénak, a szélessége kb. a 3/4-e, nagyon megszenvedtem az elején. De mostanra már érzem, hogy ez a nekem való deszka, úgy fordul, mintha semmi sem lenne a lábam alatt, és persze iszonyú menőn is néz ki! Meg Woody, a szörfös boltos haver is mondta, hogy legalább kétszer annyit ér a deszka, mint amennyiért vettem! Tegnap Bondi-on úgy ment a szörf, mint talán még soha! Úgyhogy most nagyon elégedett vagyok, csatlatozzatok hozzám az örömben! :)
Tegnap Bankswown-ban ez a faszi koncertezett, arcról nem volt túl ismerős, de ezt a számot énekelte (valószínűleg Phil Collins feldolgozását jobban ismeritek)
Aztán utánanéztem, és eredetileg ez is az ő száma:
Őrület, hogy ide micsoda SZTÁROK járnak! :) A nyugdíjas korosztályú közönség pedig a színpad előtt tombolt, és próbálta megérinteni Leo-t - komolyan! :)
Ahogy Bindi Facsén már kommentelte, most megy Hawai'i-n ( :) ) a Pipeline Masters, érdemes nézni az élő közvetítést, ha egy kicsit érdekel valakit a szörf. Ráadásul most egy Sydney-i csávó is versenyben van (amikor ezt írom, épp ő vezet). A szünetekben a Turtle Bay Beach Resort reklámjait nyomják, amit szintén ismerünk az ottani útjainkból érdekes látni ilyet a tévében. A Pipeline a leghíresebb hullám a világon, és talán az egyik legszebb is, ráadásul nekem is volt szerencsém néhány fotót meg videót készíteni róla még februárban. Ez az egyik kedvencem, bár hullám pont nincs rajt (klikk a képre a többiért) A videó sajna nincs fent. :(
Na, ma sem volt 100%-os a napom, próbáltam kirinyálni hogy engedjék el a büntetést, de egyelőre még nem sikerült, és a Trónkövetelőt is csak vasárnapra javítják meg :( De legalább vettem cink krémet az arcomra szörfözéshez, meg főztem zöldbabos csirkét életemben először, Anszi mágikus receptje alapján! Iszonyú finom lett, kifejezetten emlékeztetett az eredetire. Hiába, a vér nem válik vízzé! :) Igy néz ki, most fogjuk megenni jól:
Ma nem írok sokat, mert nagyon álmos vagyok, most jöttem haza egy nyugdíjasotthon karácsonyáról :) Tök jó fejek az öregek, sose rinyálnak, örülnek ha jó a kiszolgálás. Ma nagyon szuper napom volt, reggel egy 140 dórás (kb 23 rongy) bünti várt a kocsin, hogy rossz MÓDON parkolok az utcán. Ugyanis jó helyen álltam, csak a kis utca bal oldalán a többi kocsi között, csak én szembe voltam velük. Nyilván ez egy őrületesen nagy veszélyhelyzetet okozott, nem is értem miért nem vágták le az egyik kezemet inkább!! Erre csak Dani focimeccseken használatos felkiáltása jut eszembe, de inkább nem írom le... Persze erről is a gennyláda Demszki tehet. Ja, és ha valakit megbüntetnek 2 rongyra, hogy tilosban parkol, az gondoljon csak arra, hogy dejó hogy nem szidniben parkolt rossz helyen... Ezután lementem Bronte-ra a Trónörökössel, hogy szörfözzek kicsit. Jó nagy benga hullámok voltak, az első órában nem is tudtam semmit csinálni, csak nyelni, levegőért kapkodni, zúzódni, meg végtelen sokat evezni, és szénné égni. Már-már azt hittem ez lesz az első tényleg fölösleges nap szörfözés szempontjából, de aztán észrevettem, hogy kezdem szép lassan megtanulni a duck-dive-ot, és már egy-két 3m körüli hullám alatt is át tudtam bújni anélkül, hogy összetört volna (persze inkább ez utóbbi volt a jellemző). Sőt, a vége felé még egy-két rendes menetet is tudtam menni, úgyhogy elégedett voltam. Amíg ki nem jöttem a vízből, és meg nem láttam a tőböl letört fin-t, ami kitépte az FCS plug-ot is. Mindegy, azt jelenti, hogy baja lett a deszkának. Ezt már nem mertem magam bevállalni otthon, 60 dórá huss! Hát alighanem elhagyta egy, vagy akár két irgum-burgum is a számat! Délután 3-ra már minusz 200 dóránál tartottam, és egy kicsit el is szontyolodtam, hogy valami jó is történhetne lassan. Aztán az esti meló nagyon könnyű volt, és a 4 órából csak 3-at kellett ledolgozni, úgyhogy ezt "valami jó"-nak minősítettem, és így már nyugodtan térek nyugovóra. Hehe. Na cső!
Na kicsit sok volt az offtopic, úgyhogy kirakok egy fotós posztot is, hogy ne érje szó a ház elejét. Rizsázni nincs kedvem, a fotók magukért beszélnek (amelyek nem, azok helyett majd beszél a hozzáfűzött megjegyzés). Cronullan, és Botany Bay-ben készültek a fotók (kivéve az első hármat, amik Coogee Beach-en, a lakásunktól néhány percnyire). Ez volt az első utazásunk a kocsival, és nagyon jól is sikerült szerencsére. Sajnos a videók elég ergyák lettek, de ha lesz energiám, megmentem a jobb részeket, és akkor kirakom. Na csumpi! András! Sok-sok hullámos fotó van benne! :) (Klikk a képre)
Ezt a számot egy-két évtized után most hallottam először az egyik Lighthouse-os karácsonyi ünnepségen. Azért érdekes, mert ez az első zene, amire gyerekkoromból vissza tudok emlékezni, és csak az kapcsolódik hozzá, hogy Anci nagyon szerette! :) MP3-ban nem találtam meg, úgyhogy kirakom ide hogy ne felejtsem el :) dZé, tudom hogy hippi, bocs! :)
Sajnálom, hogy a címmel így felkeltettem az érdeklődést, de sajnos le kell hűtsem a kedélyeket, semmi izgi nem történt. Azért ez a bejegyzés címe, mert ennyi napja cigiztem utoljára.
Director and Principal Consultant ******** Worldwide Mobile 0414 *** *** International Callers + 61 414 *** *** Email m.******@*******.com.au PO Box **** ******** NSW 2026 Australia
Először is: nem kattantam be, nyugi! :) Csak éjjel fél kettőkor, meló után csináltam a videjót. Az hittem aranyos-vicces lesz, de inkább szefós-baltásgyilkosos hatása van szerintem :) Mindegy, tekintsétek az első itteni készítésű kamerával rögzített videót: (Most jut eszembe, a kocsog tecső tuti levágja majd róla a zenét, úgyhogy gyorsnak kell lenni hogy még az is rajta legyen)
Már másodszorra dolgoztam Parramatta-n, Lighthouse nevű étteremben. Aranyos hely, ha Ausztráliában létezne a kifejezés, akkor kicsit szocreálnak lehetne mondani. Persze lehet hogy csak hozzá vagyok szokva az ötcsillagos helyszínekhez... Mindenesetre nagyon érdekes hely, itt lehet találkozni a kisvárosi Ausztráliával: a nagydarab (tényleg nagyon nagy) két főpincérnővel, a klimpírozó énekessel (komolyan, mit a Marcipán presszóban, Tokodon!), a helyi nyugdíjasklubbal, a helyi cégek alkalmazottaival, akik ezekre a rendezvényekre járnak. Az elején kicsit sokkolt, amikor bementem valami szárító vagy milyen helyiségbe, hogy lerakjam a táskámat, és ez a látvány fogadott: Azt megszoktam, hogy konyhában gyakorlatilag csak ázsiaiak dolgoznak, de hogy ott is laknak, az már kemény! :) Vagy lehet hogy néha kicsit sok a túlóra, nem tudom, azóta sem derült ki :) Sok mindent amúgy nem lehet a helyről írni, általában kedvesek az emberek, az idősebb fehér emberek vannak általában az egyik teremben, míg a másik, nagyobb teremben a mindenféle (arab, indiai, ázsiai) kulimájszos fiatalabb figurák. Ez nem annyira rasszok közötti vágás, hanem korosztályok közötti: Sydney 20 éve még kevesebb mint egymillió lakosú volt, ma közelít az 5-höz. Szóval ha 20 évvel ezelőtt még csak a fegyencek leszármazottai éltek is itt, akkor is a fiatalok között max 20% a fehér ember aránya. Magyarul az öregek fehérek, a fiatalok mindenféle színűek. Itt ez meglepően kevés gondot okoz, csak néha van egy-egy nagyobb balhé, mint pl. a 2005-ös Cronullai Zavargások, amit a hírhedt maroubrai Bra Boys kivételesen nem gerjesztett, hanem megoldani igyekezett. Tényleg, akit érdekel a szörf, és még nem látta a Bra Boys c. filmet (narrátor: Russel Crowe), az nézze meg, érdekfeszítő. A fő problémát a helyiek szerint a második generációs libanoniak jelentik, akik már nem értékelik a lehetőséget, hogy a szüleiket befogadták, hanem inkább az "én hazám a legszebb, itt minden szar, én vagyok a király" vezérelvet vallják. Persze nem minden libanoni, de tényleg feltűnően nagy százalékuk. Magyarul: libanoni környéken nem szívesen sétál az ember hazafelé egyedül... Amúgy ez tényleg durva, a többi 100-féle néppel egyáltalán nincs probléma, csak velük. Mármint az átlagembernek, nekem semmi bajom velük, sose konfrontálódtam. Persze az indiaiak iszonyú gőgösek tudnak lenni, az ázsiaiak meg neked mennek a tömegben, mert gyakorlatilag nincs intim szférájuk, de ezeket meg lehet szokni, nem gáz. Visszatérve az estre: néha nagyon rosszul viselem a pincérkedős munkát, ha nincs sok dolog, és unatkozom, és csak számolom a perceket visszafelé. Ezen nem sokat segít az, hogy most van az összes karácsonyi rendezvény, és mindenhol karácsonyi dalok mennek 24/7, azok is a szintetizátoros csávó előadásában, és lehetőleg a leglassabb, legromantikusabb tónusban, hogy az ember minden percben érezhesse, milyen jó is lesz így karácsony táján a világ legtávolabbi városának legkülvárosibb részén éjszaka, egyedül hazamenni. Komolyan, mintha valami idióta brit vígjáték és egy cseh társadalmi dráma keverékében lennék a lúzer főszereplő! :)) Na, sokan hiányoltátok a negatív hangot, hát íme. Bizony, az élet itt sem fenékig long island, nekem sincs mindig jó kedvem. De szerencsére ez tegnap volt, ma már jobb a kedvem! Persze megyek este megint a Lighthouse-ba! :) De mit csinálok, amikor szar kedvem van? Na mit? Hát megnézem ezt a videót, és akkor felderül a kedvem azonnal :) Igazából most még csak eszembe jutott, de már most röhögök! :D
Na, ha valamikor véletlenül rossz kedved lenne, csak nézd meg ezt a videót, és megoldódik. Ha meg jó kedved van, akkor irány valamelyik eszetlen szar pesti dizsi (vagy az állítólag ŐRÜLETESEN jó 4Bro bisztró ;)
Gyanítom, hogy én itt 16.000 km-re otthonról több városrendezési cikket olvasok el szeretett városunkról, mint a nyájas olvasók összesen, így bizonyára nem sokan találhattak rá erre a csodálatos képre, úgyhogy kirakom ide, hogy ámulhassatok: Nem mondhatjátok, hogy mindég csak fikázom...
Hát, bocs. A szörf nyert. A tegnapi 3-3,5 méteres hullámok között nem sok babér termett számomra. Kell valamilyen sikerélmény is, úgyhogy inkább a l'Oceant választom most.
Na jó, egy animál gifet kirakok, az nem idő. A Cronullai kiránduláson készült, kellemesen idióta :) Gondolom sokat tölt, nem kell beszarni.
Az animált gif mégsem ment fel, akkor inkább itt egy kép Coogee Beach-ről, a házunktól úgy 200 méterre, egy hétköznap reggel:
Bejegyzések
