Cunami riado

- Az en toltom megint beszart, ugyhogy a svecziek geperol irok, aze nincs ekezet. De legalabb van accent grave. Ez az: è :D
- Szoval barbecue (lacikonyha) van ma, ha jol tudom Gabor tiszteletere, de a tervezett szinhely (Bronte Beach) tul veszelyesnek talaltatott a chilei foldrenges miatt, ugyhogy athelyeztek egy parkba :((
- Raadasul a cunami mar reggel otkor elerte Uj-Zelandot, ugyhogy ha eddig nem ert ide, akkor mos mar nem is fog, ugyhogy szerintem tok folosleges ez a felhajtas.
- Tegnap meg parti volt a 3 majomban, ugyhogy ez sem segit a parkban-sutogetesi kedvemen. A partiban viszont rajottem egy kulonbsegre Magyarorszag es Ausztralia kozott: a magyar diszkokban altalaban egyfele ember van: feher boru taho tomegember, es ezt a tipust nagyon utalom. Itt viszont mindenfele van: feher, fekete, japo, kulimajszos, kicsi, nagy, vekony, vastag, szoval mindenfele taho tomegember. Es en ezeket a tipusokat MIND NAGYON UTALOM! :)) Ugyhogy vegre egy kis idore otthon erezhettem magam: olyan volt, mint egy szokasos gagyi buli a sohoban vagy valamelyik masik bena helyen. Amugy a negyedik duplarum-kola utan mar nem is volt olyan szar, de azert joba nem csapott at. :)



Egy újabb szürke hétfő!

Kirándultunk mi öten: Andrea, Claudia, Nicolas, Peri, meg én. Nincs kedvem írni, úgyhogy csak pontokba szedem, meg feltöltöm a fotókat.
- Először irány Kiama (Kájáámá), strandolás, kikötőlátogatás, pelikán-, és rájanézés, rockpoolban úszás, köveken mászkálás, Anci ajándék tekijének meglepi felfújása a lányok által, tekivel pancsolás
- Seven mile beach, body surf, nagyon-nagyon szép, csak meghúztam a nyakam megint :(
- Aztán irány Kangaroo Valley, ahol nem láttunk egy kengurut sem, mert nagyon korán volt ahhoz. Aztán felmentünk a vízeséshez, ami lenyűgöző volt, láttunk sok páfrányt, meg szegény döglött wombat az út szélén.
- Hazafelé a cápa fékrendszere nem nagyon bírta az állandó fékezést, úgyhogy meg kellett állnunk, annyira füstölt. Ekkor vette észre Nicolas a kocsi oldalán tanyázó redback spidert, Andrea nyitott ablakától úgy fél méterre. Na ez a pók érdekesebb az eddigieknél, mert halálos a csípése. Ennek persze már nem, mert megöltük.
Ennyi röviden. Viszont van vagy 200 fotó...

Három fotó előre:

Tankolás a hosszú útra:

Andreát lehet irigyelni (bár már lassan Kassán van, úgyhogy annyira mégse :)

Seven Mile Beach tükörképpel (a felhők igaziak, nem rajz):

Aztán meg itt az album is.



Szépirodalmi kitérő

Mégsem alszom, mert nem vagyok álmos, viszont a minden város-építészet iránt érdeklődő számára kötelező Urbanista blogon olvastam az új bejegyzést, ahol volt egy link Karinthy összes művére, úgyhogy most azt olvasgatom. :) Megtaláltam régi nagy kedvencemet is, amiben Ady tollával ír a kőtő, és amit most ide jól be is kopizok:

Moslék-ország

Jött értem a fekete hajó,
Jött értem a fekete vizen.
Álom-királyfit, vitt, tova vitt
Moslék-országnak mentiben -
Fekete hajó, fekete vizen.

Moslék-ország, hajh cudar ország,
Hajh, Hortobágy, zsír-szívü rém; -
Hajh, Átok-város, Redves-ugar:
Piszok-hazám, mit kapaszkodsz belém?
Fekete vizeken jöttem én.

Vagyok a nyugati sirály -:
De magyarnak köpött ki a föld.
Moslék-ország a nyakamon ül,
Engemet Moslék-ország örökölt:
Nyöszörög a hájszagu föld.

Már nem megyek el, fekete hajó,
Moslék-ország hagy' örülj szegény!
Hadd ugassanak, hadd ugassanak,
Fekete vizen, fekete legény,
Hajh, kutyafáját szomorú legény.



Reptéri taxi 9

Na, ma megint taxist játszottam, Andreától vettünk fájó búcsút tegnap este, a gépe meg épp most száll fel. A transzfer zökkenő mentesen ment, eltekintve attól, hogy
- 3:45-kor keltem arra, hogy magyarul beszélek, amit Andrea nyilvánvalóan nem értett (aki próbált már engem felkelteni, tudja mekkora kihívás)
- Egy csőrös kamion majdnem átment rajtunk keresztbe, de a nagy tülkölésre ráléptem a gázra, és még átértünk előtte. Azóta se nagyon vágom hogy mi történt.
- Andrea csomagja kicsit túlsúlyos volt, de iszonyú mázlijára az Emirates kb. egy hónapja emelte fel a limitet 30 kilóra. Így nézett ki a mérleg, amin a bőröndje volt:

Szóval megint megfogyatkozott a csapat, nemsokára szétesik apró darabokra. De hát ez az élet rendje, nem nézünk hátra! :) Még két hét, és irány a Paradicsom!
Asszem akkor alszom egy kicsit, mert még mindig csak 5:52 van.



Ausztrál Tom 6.

Pálinkás jóreggelt! - akárki más mondja: modoros, Tom mondja: PRICELESS!!



Bowling

Mint minden, ez is más itt Ausztráliában, mint a viág többi, normális részén. Egy nagy füves területen játsszák, és a cél itt nem a bábuk ledöntése, hanem egy kis golyóhoz való közel kerülés. A golyók nehezek, és nagyon viccesen félre vannak súlyozva: van egy könnyű, meg egy nehéz végük. Emiatt nem lehet egyenesen guritani őket, hanem csak ívesen, sőt a végén ez az ív nagyon lecsökken, és szinte már csak oldalra gurul a golyó, tehát kb. egy parabolát ír le a trajektóriája! :)

Itt épp visszagurítjuk a sok odagurított golyót:

A játék 11 győzelemig megy, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy bőven legyen idő még ilyen gyenge sörökkel is rendesen berúgni :) További pozitívum, hogy mezítláb lehet játszani, nem kell fölvenni cipőt (melón kívül az elmúlt egy hónapban egyszer, a vitorlázás miatt volt cipő a lábamon, nem is éreztem benne jól magam)

Itt van még egy kép arról, hogyan lehet jogosulatlan előnyt szerezni a játékban:

A többit itt az albumban megtaláljátok. Az én képeim valamilyen rejtélyes módon eltűntek, úgyhogy ezek Andrea fotói, úgy nézzétek.



Megjavítottam a videjót,

amit ŐK megpróbáltak eltűntetni. Ott van az eredeti helyén is, de kirakom ide is, hogy ne kelljen klikkolgatni olyan sokat, mert a végén még ínhüvely-gyulladást kap a gombnyomogató ujjatok!



Jelentés megint

Ma megcsináltuk a kötelező városnézést, amit fél éve halogatok:
- Sydney Tower
- Botanic Gardens
- Mono Rail
, meg elmentünk vitorlázni is, de megint fáradt vagyok, úgyhogy ezt is később rakom ki.
Csumi!



A vég kezdete II.

Hát ez a kocsi meghirdetés eléggé nagy hatással volt rám. Az utóbbi napokban már nagyon éreztem, hogy a vége felé járok az utazásnak, de ez most különösen erős hullámban jelentkezik. Két és fél hét van hátra indulásig, a naptáramban már szinte minden napra van valamilyen lezáró jellegű tennivaló. Föl-alá járkálok a lakásban, összeszorult a gyomrom. Olyan, mintha holnap utaznék. Nem tudom, honnan jön ez az érzés, hogy a hazaérés para-e, vagy csak simán az utazás drukkja, vagy csak a szívemhez nőtt a környék, de majd kiderül.
Eddig még nem éreztem olyat, hogy talán hiányozni fog ez a hely, de lehet hogy egy kicsit mégis.



Eladjuk a Cápát! :(

Hát, ennek is eljott az ideje. Nem a legjobb érzés, hiányozni fog a szuperjó kocsink :_(
Mindegy, ez is a része az utazásnak. Még sosem adtam fel autó hirdetést, vicces, hogy ausztráliában teszem meg először. Ha kiváncsiak vagytok hogy néz ki egy ausztrál apróhirdetés, itt megnézhetitek.



Jelentés

Ma voltunk kirándulni egy napot délre Kangaroo Valley-be, ahol sok sok szépet láttunk, persze kivéve kengurut. Csináltam vagy 200 fotót, úgyhogy abból talán 30 jó is lett, majd holnap kirakom, mert most alszom.
Puszi!



Hitler szörftúrája ugrott

Az alapötlet zseniális: Steiner nem lett kész időben Hitler új 6'8"-as gun-jával (nagy-hullámos deszka). Persze már láttuk ezt a videót már vagy 50 különböző vicces felirattal, de most ugye szörfről van szó, ráadásul a führer is pont Balira tervezte a szörftúrát, mint én (Indo surf trip - Uluwatu, Kuta). Sajnos a feliratok nagyon gyorsan eltűnnek, de amúgy is iszonyú belterjes a szöveg, ugyhogy aki nem járatos a szörf szleng-ben, az ne is szenvedje végig. Aki viszont érti, annak nagyon vicces!



BKK-DPS-BKK

Azaz megvettem a repjegyet Bangkokból Balira. Kicsit több lett, mint számítottam, mert külön kell fizetni a helyfoglalásért, kajáért, csomagért, párnáért, de még így is sokkal olcsóbb lett az Air Aisa fapados társasággal, mint akármelyik normál légitársasággal lett volna.
Itt vannak az érdekes adatok:

Bangkokban odafelé eltöltök majd egy napot, ha már egyszer ott vagyok, utána repülök csak tovább Balira.
A hazafelé út az eddigi legdurvábbnak ígérkezik:
Baliról 5 óra repülés Bangkokba, majd 9 (!) óra várakozás a reptéren majd 13 óra repülés Londonba, ott már csak 2 óra a várakozás, és végül 2,5 óra a hazaút. Ha beleszámítom a reptéri transzfereket, meg a csekint is, akkor ez így összeseeeeeeen: 36 óra. :(((
Tudom-tudom, ne rinyájjak, kussoljak.

Most nézem csak, sikerült hazafelé egy nappal korábbra foglalnom a repjegyet!! :))) Szóval vagy lesz még egy nap Bangkok, vagy megtalálom a módját, hogy módosítsam. Ez már csak a következő bekezdésben derül ki, mert most inkább reggelizem, aztán elvisszük Joe-hoz a kocsit, hogy nézze már át mielőtt eladjuk.



Végre véget ért!

Már nagyon nehezen bírtam az utóbbi napokban. Egész nap csak nyögtem a teher alatt, és átkoztam a sorsot, hogy ezt rótta rám. De ma végre felderült az ég, és szenvedéseim után újra szabad lehetek!

Ez volt ugyanis az utolsó munkanapom az építkezésen.

A nap pompásan telt, mindenféle munkát végeztem:
- homokzsák cipelés
- lapátolás
- beton keverés
- betonozás (természetesen a művemben megörökítettem megint a nevem)

- légkalapálás (nagyon kemény errefelé a levegő. he he.)
- takarítás
- lövészet

Az utolsó talán magyarázatra szorul, ezért iderakok egy videjót, melynek főszereplője kiváló artikulációval, didaktikusan avat be titeket ezen újabb ŐRÜLETES rejtélybe! Ráadásul összesen nincs egy perc se, úgyhogy nem haltok éhen, amíg végignézitek.



Most megnéztem, és meg kell hogy mondjam, ez az eddigi legjobb videóm! :)



Ausztrál Tom 5.

Ahol Tom áll, onnan nem messze dolgozom én, már amikor a sittet hordom (pl. ma). Aztán amikor kompozik, akkor láthassátok azt a kompot, amivel én is szoktam volt hazajárni melóból, amikor épp olyan kedvem volt :)



Duna TV - Világkikötő

Adásban volt ez a műsor tegnap. Én nem néztem meg, mert annyira nem érdekel, ráadásul a szörfös jeleneteket gyakorlatilag mind kivágták belőle. Kb. 3 mp-ig vagyunk láthatók Zolival hátulról :), meg még 1-ig, ahogy melegítünk. Szóval tekerj 44:10-re, ha ŐRÜLT NAGY élményre vágysz!! :) Kár, hogy nincsenek benne azok a jelenetek, amik a deszkámra rögzített kamerával készültek :((( Meg kár a riporter csávó is. "TeBondájonmekkorahullámokvannaaaak?"



Van tévénk!

Igazából már majdnem fél éve van tévénk (tényleg, napra pontosan fél éve indultam el otthonról! Hogy röpül!) de adás eddig nem volt. Azért nem, mert nem igazán érdekelt, és nem vettünk antenna kábelt, hogy bedugjuk a falba. De Nicolas most vett, úgyhogy nézhetjük az ausztrál tv-t, ami még a magyarnál is szarabb. Egy tanulsága azonban már van a dolognak:

Fura érzés egy szál fürdőgatyában nézni a téli olimpián a lesiklást! :)



Cset

dZékével cseteltem, gondoltam felkavarom egy kicsit a szokásosnak tűnő "na mesélj valamit!" felszólítást valami vicces lehetetlennel, de meglepő módon kaptam választ, ráadásul szinte azonnal...

[19:32] brusyka@gmail.com:
na mesélj valamit!
[19:32] brusyka@gmail.com: vicces legyen, elgondolkodtató, izgalmas, és kedves egyszerrre
[19:33] dZé: egy pici cica 400 méter magasan, egy kötélen lógva azt kérdezi Istentől: nem lehetne, hogy inkább föl se jöttem?

:)))))



Betörő lettem

Ezer dolgom van, úgyhogy csak kicsit írok. Tegnapelőtt Nico debil haverja elmenetelkor bezárta a lenti zárat egy gombnyomással, ami azért volt baj, mert ahhoz nincs kulcsunk. Ekkor még nem volt nagy a méreg, mert ugye a függőfolyósóról még be lehet mászni a teraszunkra (természetesen óvatosan, AZ ÉG SZERELMÉRE), és a teraszajtó sosincs zárva.

Kivéve tegnapelőtt, mert Andrea rinyálására, hogy jönnek a betörők, stb. bezártam ügyesen, gondosan az ajtót és az ablakokat is. Mivel a lakatos drága, így Peri súlyzójával oldottam meg a problémát, íme az eredmény:

FIN



Kiszivárogtatott titkos kormányzati felvétel!

Ez a videó egy szupertitkos kormányzati raktárból lett kicsempészve, az elkövető azóta rejtélyes módon eltűnt!

Az AIA (Australian Intelligence Agency) egyik ügynöke titokban rögzítette az Ausztráliába érkezésemet. Mivel még sosem láttak magyar embert, azt hitték, hogy földönkívüli vagyok és -mivel ilyen szélsőségesen elmaradott ország- a kezemben tartott papírról azt hitték hogy fegyver, és el akarom foglalni a kontinensüket (vagy, ahogy ezek a természeti népek mondják, a bolygójukat). Minden diplomáciai kapcsolatomat mozgosítanom kellett, hogy kikerüljek ebből a slamasztikából, de végül sikerült, és az ügy lezárultával végre bemutathatom a titkos felvételt (a csempészési vádakat is sikerült ejtetnem).

Csak erős idegzetűeknek!!

Most érkezett a hír, hogy valaki SZABOTÁLJA a videó beágyazását, így csak egy linket tudok kitenni. Amint kiderül, hogy ki ezért a felelős, azonnal vérfürdőt rendezek, és VÉRGŐZFÜRDŐT is!!! :)

Na, sikerült kimenekítenem egy olyan szerverre a videót, ahol ŐK nem érik el, íme:



13-dika, péntek

Itt 13-dika van, otthon péntek. ÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚ! :)
Újabb érdekes adat: július 13-án, épp hét hónappal ezelőtt indult útjára a Másfél éves nyár blog. Ennek tiszteletére leírtam ezt a mondatot, szerintem ennyi elég is.
Ja, és egy ÚJABB újabb érdekes adat: Épp egy hónap múlva, március 13-án hagyom el ezt a sziget, hogy egy kis kitérővel egy másik szigetre menjek. Tehát jó eséllyel egy hónap múlva lesz az utolsó külföldi bejelentkezés, ugyanis a kisebbik szigetről már nem írok, mert ott remete leszek, mint a rák. Azaz lehet hogy írok, csak nem publikálom, vagy lehet, hogy csak később. Na.



Hasznos nap

Na ma nagyon szorgalmas napot tartottam, szinte egész nap dolgoztam, meg ügyeket intéztem. Lacibá honlapja már jórészt kész van, juhú!
Ebben persze segített, hogy a swell elment, úgyhogy csak kicsi hullámok vannak. De azért lementem Nicolas és Claudia társaságában a partra. Bodysurf-re még azért elegendő volt ez a hullám is, úgyhogy rájöttem, hogy csinálok majd ilyen videókat is, mert ez kb 10m-re van a parttól, könnyű felvenni.
33 fok volt ma, és tűzött a nap. Egészen addig persze, amíg én rá nem vettem magam, hogy lesétáljak a partra, akkor jött a vihar. Itt van két fotó ízelítőnek:

A levitációt NYILVÁNVALÓAN a Furcsa Fényviszonyok okozzák...

Kilyukadt a felhőpaplan, és kifolyt belőle a sok-sok eső:

A többit megtaláljátok az albumban. De mivel jött a vihar, főleg felhőkre számítsatok. Sajnálom, ez az egyik kedvenc témám!



Melós - Szabotőr!

Felpakoltuk a sittet a kocsira zsákokban, de nem volt elég zsák. De mi ahelyett, hogy lógtunk volna, az üres papír cementes-zsákokat is megpakoltuk, amennyire lehetett. Aztán Lacibá elvitte a sok szart. Másnap jön vissza, és meséli, hogy VALAKIK felpakoltak egy csomó TÖK JÓ zsákot a kocsira, és ő meg majdnem kidobta őket. (A zsákokat mi raktuk a kocsira, gondoltuk hogy ha több mint három, 20 centis szakadás van rajtuk, akkor homokot nehezen viszünk benne - tévedtünk) Szóval hallom messziről, hogy húzza fel magát - ez általában 7 másodperc a gondolat elejétől a torka-szakadtából üvöltésig. Amit nem hallottam akkor, csak a többiek mesélték, hogy az ő magyarázata erre a jelenségre az volt, hogy valaki nyilvánvalóan SZABOTÁLJA a munkát!! :)) Mit is mondjak, nekem is azonnal ez az ésszerű magyarázat ugrana be elsőre! :) A szabotőr meg ugye nyilvánvalóan én volnák. Gondoltam hogy szükségem van egy kis üvöltésre, úgyhogy odamentem megbeszélni a dolgot, de a vihar 3 perc alatt el is ült, üvöltés nem volt, csak annyit mondott a szakadt zsákokra, hogy "jó az".
Hát így elolvasva nem túl érdekes történet ez, én mondom! :) De azért megérte leírni, hogy el ne felejtsem: 1986 szocialista töriórái után nemcsak hogy újra hallottam ezt a kifejezést, hanem még én voltam a hős is! Sári néni biztos büszke lenne rám! :))



Melós - Kína

Ásom a gödröt, hogy legyen hely a lépcsőnek. Azaz ások és vésem a sziklákat légkalapáccsal, mert a talaj azért nem annyira barátságos, mint ahogy már megszokhattam. Jön Pista, a kisfőnök, és mondja viccesen: "Miki annyit ás, hogy nemsokára már Kínában lesz!" KÍNÁBAN!!!!!
Még szerencse, hogy ilyen gyagyás, mert így nem vágja, hogy csak mennék már haza! ;)



Szörfös videjós

Zoli nagyon kedves volt, hogy eljött velem Tamaramára, csak azért, hogy levideózzon, és a másfélévesnyár olvasótábora láthasson végre egy szörfös videjót rólam.

Túristafotó:

Nézzétek meg, de nem lesz benne sok köszönet, mert a hullámok se valami nagyok, meg én is csetlek-botlok, mint egy szefós. Meg ahogy szokott lenni, nem broadcast minőség az anyag :) meg egy szűrő is elkellett volna az objektívre...
Persze egy nagyon jó tulajdonsága van: rövid. Főleg a szörfös része. Meg raktam alá zenét, hogy ne legyen olyan unalmas, bár azt hiszem nem lett igazán telitalálat: valami Chaplin vagy Stan és Pan jobban illene a képsorokhoz... A videón láthatónál azért valamivel jobban szörfözöm, de nem sokkal. Sajnos. Pedig azt hittem! :) Ja, és lemaradt sajna az a rész is, ahogy a szikláról nekiugrok a víznek, pedig az tök érdekes! :(
De legalább Bandi megnyugodhatsz: nem leszel ideges, ha majd együtt szörfözünk! :D



Most küldött a youtube levelet, hogy a zene copyrightos (tééényleeeg??), úgyhogy nemsokára szerintem már nem lesz fönt a zene, úgy még szarabb lesz a videó, úgyhogy tessék hamar megnézni! :)



A Szürke Hétköznapok

Még arra is lusta voltam, hogy száraz gatyát vegyek, úgyhogy egy szál törölköző van a derekamra tekerve, így megyek szépen hazafelé Bra-ról, a sziklák tetején kanyargó úton. Eszetlen fáradt vagyok persze, és a szörfözés sem ment valami jól, de azért megérte kijönni: nagy élmény a kelő nap sugaraiban szörfözni, meg duck-dive közben egy méterre a hullám alól nézni a fénylő korongot. Most aztán tényleg minden tökéletes! A nap az óceán felől süt, kellemesen meleg, de még nem éget. A kezem kilóg az ablakon, simogatja a szél. Nena és Kim Wilde énekel, a német részeket nem nagyon értem, úgyhogy csak halandzsázom! :) Vannak néha szar napok, de ez már biztos nem lesz az!
Reggel 8:30 van. Szerda.


Dawn Patrol

Na, ma nem kell dolgoznom, de fölkeltem hajnalban, úgyhogy akkor le is szaladok szörfözni gyorsan, amíg a nap fel nem kel.
Azért ilyenkor érzem, hogy volt értelme kijönni ide :)



Kaja!



Fáradt

Ma 8 órát melóztam, aztán 3 órát szörföztem, még mindig elég nagy hullámokban, úgyhogy eszetlen ki vagyok dögölve. Ezért sem írok ma semmit. Az utóbbi napokban sem volt kedvem, azért nem írtam. Amúgy minden nagyon faja, tök jól érzem magam, csak estére elég fáradt vagyok. Ezeket a témákat gondoltam kifejteni az utóbbi napokban, csak aztán nem maradt rájuk kraft (gyorsan összeírom őket, ha aztán mégsem kerül sor a bővebb kifejtésre, akkor se tűnjön el az aranyhal memóriám sötétjében):
- Meló: Perzsa munkatárs - végre egy nemzet, aminek van a mienkétől tényleg különböző kultúrája!
- Meló: Szabotőőőőr - ez én volnák
- Szörf: Legnagyobb meglovagolt hullám evör, ugratás hullámon át, Zoli szörfözött Koby Abbertonnal, én nyuszi voltam - 4m már sajna sok :(
- Új lakótársak, Nicholas és Claudia svájcból
- Időjárás: monszun

Majd ha lesz energiám, akkor azért megírom ezek közül valamelyet.
Najó, kép azért csak kell! :)

Ez Peti ajándék pizzájának a doboza, amit éjszaka hozott a melóból :) Elég sok ilyen egymásnak üzengetős-ajándékos fotóm van, majd egyszer felrakom őket.



Surf Report

Hát ez inkább csak nekem érdekes, nem nektek, de ugye ez egy napló, úgyhogy muszáj megörökítenem, hogy egyszer volt olyan is, hogy Coogee szerepelt a Coastalwatch Surf Report-ban, amit minden szörfös néz reménykedve naponta többször is, hátha jó híreket hoz.

A webkamerán amúgy Maroubra van, Coogee-n természetesen nincs is surfcam.
Érdemes megnézni, hogy ki készíti a jelentést! :)
A hullámok méretének megadásánál itt nem tudom milyen skálát használnak, de a valóság mindig kb. a leírt két-, két és félszerese (ebben az esetben 8-13 láb, azaz 2-4m). Írtam nekik, hogy magyarázzák már el, de nem válaszoltak :)



Ausztrál Tom 4.

Egy kis változatosság azoknak, akiknek már a könyökükön jön ki a szörf - sok-sok szalámival.



Coogee-n szörföztem!

Akit nem érdekel a szörf, annak ez unalmas lesz, megint...

Már egy ideje lemondtam róla, hogy ez a két szó egy bejegyzésen belül szerepeljen. Coogee ugyanis csak akkor szörfözhető, ha vihar van. A legutóbbi vihar betegség miatt elmaradt, és gondoltam, nem lesz már több lehetőségem. De úgy tűnik, folytatódik a mázli-szériám!

A mai melós nap nem volt annyira zúzda, úgyhogy mivel nem hiszem hogy lesz még egy ilyen lightos napom, úgy döntöttem, megengedek ma mégis magamnak egy gyors háromnegyed órás szörföt. Megjött ugye a nagy hullám, úgyhogy elmentem Bronte-ra, ahol egyetlen (!!) szörfös sem volt, mert elég nagy swell jött, úgyhogy a white water volt vagy 100m. (Bocs, aki nem érti), szóval nem lehetett szörfözni.

Bronte egy korábbi nagy swell alkalmával:
Gondoltam ígyhát, elmegyek Bra-ra, de útközben eszembe jutott, már csak megállok Coogee-n (Bronte északra van, Bra délre), kinézek a partra hátha van már olyan nagy a swell, hogy Coogee is beinduljon. És láss csodát, volt! Érdemes megnézni a korábbi bejegyzést, hogy milyen amikor Coogee beindul (bár a szörfösök nem nagyon látszanak, mert a túloldalon van a törés)

Azonnal hazamentem, letettem a kocsit, és felvettem a kedves barátaimtól kapott fehér rashie-t (feszülős szörf póló), amit akkor használok ha erős a nap, és nincs hideg. Végre valahára egyszer elmehettem úgy szörfözni otthonról, hogy se buszra, se kocsiba nem ültem!! Egy gatyában meg egy pólóban kimentem a kapun, és leszaladtam a 200m-re levő beach-re. :)

Már messziről látszott, hogy nem lesz gyerekjáték a dolog, hiszen ugye marha nagy hullámok voltak, de azért persze nekimentem, ki tudja, lesz-e még erre lehetőség. Az első hullám azonnal ledöntött a deszkámról, majd jött a centrifuga, és -mint mindig- a deszka került ki győztesen. Félve néztem le a lábamra, mert éreztem, hogy nem fog tetszeni, amit látok. Aki nem szereti a vért, az egyáltalán ne is nézze meg a képet, az inkább nézze meg ezt az édi-bédi kis nyuszikát! :)


Akinek erősebb a gyomra, az kattintson a nyuszira a drámáért! :)

Ez az első 10 másodperc elbizonytalanított, de továbbmentem, nem adtam fel. Be kell valljam: én voltam a legbénább a kint levő emberek között. Mentségemre legyen mondva, hogy kábé csak félprofi gyerekek voltak kint - kezdők ki se jutnak ilyen időben a törésre. Úgyhogy paráztam és bénáztam még vagy úgy fél órát, anélkül hogy elkaptam volna akár egy hullámot is. Aztán már a kijelölt időm végén jártam, és óriási volt a kényszer, hogy életemben legalább egyszer home-break-en szörfözzek, úgyhogy rávettem magam, hogy mégis nekimenjek egy ilyen monsztának - közepesen remegve. Szerencsére a para ellenére sikerült elkapnom, és hihetetlen izgalmas ride lett belőle. Szép nagy kövér (amúgy valamiért világoszöld - igen, világoSZöld) hullámon kanyarogtam fel-le, majd a végén amikor bezárt, beleugrottam a habokba. Nagyon örültem, amikor ezt túléltem :) és gyorsan ki is mentem, és hazasétáltam (úgy 4 perc alatt). Mint minden ilyen alkalommal, most is tudatosult bennem, hogy egy órás szörfözés alatt elég egyetlen menet, hogy az ember azt mondja: megérte.

Letusoltam, és eljöttem isibe, most itt ülök, a bácsi meg beszél :) Amúgy az órán IT-ról van szó, és pont ebben a pillanatban mondta a tanár az osztály színe előtt, hogy ÉN nyugodtan netezhetek, mert én úgyis tudom az összes választ, hiszen a világ egyik top cégénél vagyok tanácsadó. :)) Én meg pironkodtam természetesen. Mondom, valaki nagyon egyengeti az utamat mostanában...



Csuhajja!

2 dolog is úúúúúúúp! Az egyik, hogy az általam talált opportunity-t order-re váltottam: Lacibának csinálok honlapot, aminek a végeredménye: pénz. A másik, hogy ismét van trógerkedős meló, úgyhogy tegnap is, meg ma is csapattam már Mosman-ben. Sok-sok gerendát, homokot, meg kivésett betonkockát mozgattunk meg ügyessen, kizárólag csak a pénz miatt. A meló a szokásos nehézségű: tegnap azért is nem írtam, mert hazajöttem 4-kor, és lefeküdtem aludni! :) Ha meg nem alszom, akkor meg a honlappal kell foglalkozzak, úgyhogy szörfözésre sajnos most nincs mód hétközben :(, de majd jövő héttől már azt is beépítem valahogy a schedule-ba. Persze azért hétvégén kimegyek, NYUGI!!! :)

Legyen akkor egy friss kép a napi kép:

Legyen még egy napi kép!
Ezt tegnap fotóztam az utcánkban - a Dévérkeszeg utcában lakunk, amivel párhuzamos a Delfin utca, és merőleges rá a Beach utca :))