Big Day Out

Ez a bejegyzés a fenti fesztiválról fog szólni, csak gyorsan le kell írnom, hogy megint életem legjobb szörfözésén vagyok túl! Juhuuu! :) Végre egyszer a hullámok is elég nagyok voltak (de nem túl nagyok), meg én is jó voltam. Szaggattam mint a pavaszt! Na, csak ennyi.

Szóval Big Day Out. Ez egy fesztivál, olyan mint a sziget: csomó fellépő sok helyszínen (a szidni olimipai parkban, elég menő), rengeteg bodegával, meg mobil vidámparkkal, és természetesen sok-sok emberrel (belőlük szerencsére nem láttam sokat). Az egyetlen, de annál jelentősebb különbség, hogy ez egy napig tart, ezért értelemszerűen úgy éjfél tájban vége (de béna!!). Előtte néhány nap kipakolás, utána néhány nap elpakolás.

Fancy kamion:
Én pont a csúcspontra (este 8) érkeztem, ahol gyors eligazítás, meg a feladatok kiosztása (kb 2 óra szöszölés...) után elindultunk a helyünkre, hogy csináljuk a dolgunk. Ekkor volt este 10.
Mivel a "main stage video" csapatba osztottak, a stadion-ban felállított főszinpad backstage volt a célpont. Az ilyenekért amúgy érdemes néha alkalmi munkát vállalni :) Ott őrjöng millió ember a színpad előtt, mi meg hátulról látjuk, hogy mi mindennek kell együttműködnie egy ilyen buli levezényléséhez. Óriási! Mivel még ment az előadás, várakoztunk egy kicsit hogy levonuljon a Muse, és beszálljanak a kocsiba - tőlünk 5 méterre (vigyázat, a kopasz eltakarja a rózsaszín farmeres gyereket! :)

A kép készítése után kiderült, hogy ha akárki meglátta volna, hogy fotózok, azonnal kirúgnak, pedig még el se kezdtem dolgozni :) Ezért is nem készült újabb, jobb fotó...
Na, ha itt megállnék a Muse-os sztorival, akkor az "indokolatlan menőzés", ill. a "többnek látszani akarás" bűnébe esnék, amit mindenképp el akarok kerülni, így folytatom: FOGGALMAM sincs, hogy mi az a Muse, úgyhogy nem mondhatnám, hogy eszetlen nagy élmény volt őket látni ahogy beszállnak egy kocsiba. Állítólag valami angol sztárcsapat amúgy, tehát nyilvánvalóan néhány eszetlen girhes sírós-picsogós görbelábú zselézabáló buzernyák. A zenéjük számomra semmilyen volt, de akik az ilyet szeretik, azoknak biztos jó, egyébként nem ők lettek volna a fő műsorszám. Magyarul: az lett volna igazán nagy élmény, ha olyanokat látok, akikről már hallottam :) Viszont a tüzijáték elég szép volt, mert a színpad mögül - azaz 10 méterre tőlünk - lőtték fel a patronokat. Szerintem megszegtek minden biztonsági szabályt, olyan közel volt...

Ezek után bementünk a színpad alá, hogy a video berendezéseket szétszedjük, kábeleket feltekerjük, és dobozokba rakjuk (tudjátok, nagy fekeke dobozok, amiket gurítani lehet, minden koncerten ilyenek vannak) Egy-egy nagyobb kábel amúgy vagy 20 kiló is lehetett, izzadtunk rendesen. Tényleg, a nagyszínpad alatti sötétben vajon miért nem féltem a pókoktól? Hmm.

Nagyszínpad alatti video-vezérlő részleg:
Ezek után már csak be kellett pakolni a cuccokat a kamionokba (egy rámpán felrohanni velük - 200 kilós doboz esetén már nem is olyan könnyű móka). Így telt az első másfél óra, aztán átmentünk egy másik helyszínre, hogy a Groove Armada cuccait is elpakoljuk.

Áááá lusta vagyok írni, inkább csak felsorolom érdekesebb dolgokat:
- SYMA-csarnok méretű helyen bokáig áll a szemét, tényleg, szó szerint. Erre a szemétszőnyegre parkol be a 6-8 csőrös kamion, amik a csarnok méreteivel összevetve matchbox-nak néznek ki.
- Természetesen a targoncások a menők itt is, mint Makón! :) Persze az egyszemélyes mobil-darusok itt még menőbbek. a kosárban állnak, és onnan irányítják magát a járművet is. Nagyon sci-fi, kár hogy nincs róla fotó
- Vasláncokat húzgálni, hogy 20m magasan függő óriási konzolokat leengedjen az ember: MENŐ. Mindég akartam vasláncokkal operálni, mert az még a nagy vastag kötelek húzásánál is dokkmunkásabb! :)
- Megtanultam rendesen kábelt feltekerni úgy, hogy ne legyen benne spirál, amikor kitekered. Ideje volt...
- Mindenki szanaszét van tetoválva. Ez a csapat bizonyos szempontból tényleg a legalja: a jelentkezésnél nem kérdeztek szinte semmit, csak hogy mennyire vagy erős alkatú :) - Amúgy nagyon jó fejek. Ja, és nem csak férfiak dolgoznak, hanem nők is. Na, ez még egy érdekes dolog, nőként ilyet csinálni! Ők is szét vannak varrva természetesen... Itt egy fotó arról, ahogy a válogatott csapat várja az eligazítást:

- 7 órát kaja meg pihenés nélkül éjszaka ledolgozni úgy, hogy előtte egész nap fent voltam, és majdnem három órát szörföztem - igen fárasztó!
- Két ember halt meg aznap: az egyik túladagolta magát azon a helyen, ahol másodjára dolgoztam (ott ment az elektronikus zene, amikor megérkeztem éppen Calvin Harris - ezt a videjóját játszották sokat, biztos ismeritek). A másik halál, az igazi Darwin-díjas (Aki nem tudná, mi az: A Darwin-díjat Charles Darwin, az evolúciós elmélet atyja szellemében azoknak ítélik oda az interneten, akik saját életük feláldozásával megvédik emberi génkészletünket. A díjnyertes személyek rendkívül idióta módszerekkel igyekszenek kiküszöbölni saját magukat, hogy ezáltal hozzájáruljanak az emberi faj hosszútávú túlélési esélyeinek javításához). Szóval a csávó be akart mászni a kerítésen, de felnyársalták a tüskék, úgyhogy meghalt! Hát micsoda barom állat az ilyen?!! :D Van ennél értelmetlenebb halál? Anyukája biztos büszke lehet rá... Külön érdekesség, hogy amikor odafelé mentem, ezt a fotót készítettem (gondoltam is, hogy milyen leleményes - meg persze bátor is - az illető, aki ezt csinálta, mert tele volt minden biztonságiakkal a kerítés mentén):

Találós kérdés: vajon a srác ezt a mobil-kerítés darabot használta, hogy kinyírhassa magát? És vajon az előtt, vagy az után, hogy én lefotóztam?

Most nem jut eszembe más, meg már unom is kicsit, úgyhogy abbahagyom.
Csocsi!

Most jött meg Peri, és mondta, hogy a közértnél, ahol minden nap vásárolunk, elütöttek egy csajt, meghalt. :( Elég aprítós napokat élünk...