A gyaloglás vége

Megnéztem ezer kocsit, többet személyesen is, sok ideig tartott, de végül sikerült egy mellett lándzsát törni, úgyhogy van kocsink, juhúúúú! 1500 dóráról alkudtuk 1400-ra, erre külön büszke vagyok. Tehát forintban kb. 200 rongyért vettünk egy hajó méretű V6-os 3,8l-es Toyota Lexcent. Nem mond semmit? Pedig ugyanaz a kocsi, mint amit a Holden is gyárt Commodore néven. Na mindegy, itt van néhány fottó:




Ja, és aláírás közben:
Azért érdekes ez a kép, mert a kocsi az én nevemre került, így hivatalosan életemben kocsija egy Toyota Lexcen! :)) Félreértés ne essék, a kocsit hárman vettük Petivel és Perivel, csak valakinek kellett a nevére írni, én meg ugye szeretem a rizikót :D
Igazi pimp car, fekete üvegek, faja hifi erősítővel, távirányítóval (!) :) Bízzunk benne, hogy kibírja egy-két hónapig. Az első utunk Maroubrára vezetett, és óriási pocsolyát csinált a kocsi, ami nem tűnt jó jelnek, de az ismerős szerint csak a sok parkolástól megállt az esővíz benne, az jöhetett ki. Azóta nem ereszt, majd meglátjuk mi lesz.
Még egy vicces: Próbaút, Jerry vezet (Peri főnöke), mellette balra Peri, én hátul. Szépen halad a kocsi, egyszer csak perecz: OH MY GOD! mondja, és látom, hogy a szája elé fogja a kezét. Kérdezzük micsoda, mondja semmi-semmi. Próbálok kinézni balra, hogy a járdán láthatott e valamit, de hamarosan rájövök, hogy Peri miért nem mondta el hogy mit látott: egy kb. kinyújtott tenyér nagyságú szőrös pók mászott igen fürgén a baloldali ablakon lefelé - szerencsére kivül. (Nem akarok senkit terrorizálni a blogon, ezen a linken megnézheti a fajtát, ha nagyon szeretné.) Erre az érzésre találták ki a "megfagyott ereiben a vér" kifejezést. Na mindegy, túléltem a látványt, gondoltam szépen lemászott, elhagyta a kocsit, lépjünk tovább.
Aztán végül megvettük a kocsit, első utunk Maroubrara vezetett, én meg a kocsit vezettem. Hehe. Ahogy épp próbálom megszokni a balra-bemenni-a-körforgalomba, meg egyéb huncutságokat, észreveszem, hogy a kis huncut pókica átmászott alul a jobb oldalra, és most épp a fejemtől úgy 20 centire mászkál az üvegen. Igyekeztem nem összetörni a kocsit, így balra húzódva folyamatosan nyomtam a féket egészen addig, amíg azt nem láttam, hogy a pók hátát látom - lehet, hogy mégis bent van?? Na akkor erősebb féket nyomtam már :D De szerencsére kiderült, hogy csak a taxis-oldalsó-légelterelő belsején mászott, de még mindig kívül. Peri aztán egy kis hajkurászás után elkapta, és nagy erős csapásokkal megsemmisítette őtet. Persze agyonütés után is még jó nagy volt.
Na, hát aki retteg a pókoktól mint én, annak bocsánat az írásért, aki meg nem, attól is bocsánat, úgy elég unalmas lehetett a sztori :(
De mindenesetre ez egy igazi felejthetetlen ausztrál emlék lesz, egész biztos hogy soha nem felejtem el. Ilyen rettegést nagyon ritkán él csak át az ember (A G-Force-hoz tudnám hasonlítani a Brüsszeli Six Flags-ben - akik voltak ott, tudják miről beszélek :) ----Koppánynak----> )
Na csocsi, majd még jelentkezem. Ja, és megérkezett a Trónkövetelő is, majd memutatom azt is.